A szanszkrit nyelvről

A szanszkrit valamikor az ókori India beszélt és írott nyelve volt, az egyik legősibb indoeurópai nyelv. Különleges sajátossága, hogy az általunk belátható négy-ötezer éves története során gyakorlatilag változatlan maradt és mind a mai napig használják. A szanszkrit az egyetlen olyan élő nyelv, amely kortársa volt a sumernak, az óegyiptominak, az ógörögnek vagy az aztéknak, de ezek már mind kihaltak. A 18. század végén az európai klasszikus műveltségű tudósok a szanszkrit nyelv megismerése révén, döbbenten találták magukat szemben az ógörög, a latin és a szanszkrit nyilvánvaló hasonlóságaival. E felismerés hatására megindult a nyelvek közötti kapcsolat tudományos kutatása. A szanszkritnak az általunk ismert idők kezdetétől napjainkig gyakorlatilag változatlan, a hangtantól a mondattanig tudományos alapossággal, részletesen kidolgozott nyelvtana van. A nyelvtan szabályait először Pánini i.e. 4. században írja le kb. 4000 darab, 2-3 szavas tömör aforizmákból (ún. sūtrákból) álló művében, az Aṣṭādyāyī-ban. īni munkája alapján a későbbi időkben nagyon gazdag nyelvtani irodalom jött létre. A szanszkrit a ragozó nyelvek közé tartozik. A névszók három nemet különböztetnek meg (hímnem, nőnem, semlegesnem). Az egyes és többes szám mellett létezik a kettős szám is, akár az ógörög vagy az ószláv nyelveknél. Manapság a szanszkrit nyelv írására leginkább a devanāgarī („félistenvárosi”) írást használják. Ezt az írásforma a 11. századtól van alkalmazásban, előtte a brāhmī írás volt elterjedve. A latín betükhöz szokott olvasók számára a szövegeket gyakran átírják mellékjeles latin betűkkel. Ezen a weboldalon szintén ugyanilyen formában szerepelnek.

A szanszkritban a hangokat képzéshely szerint csoportosítják. Ilyen módon a hangok rendszere könnyen áttekinthető. A szájüreg legmélyebb pontjától (torok) a legkülső pontjáig (ajkak) öt képzéshelye van a hangoknak.          

Torokhangok: a ā k kh g gh h
Ínyhangok: i ī c ch j jh ñ y ś
Nyelvcsúccsal képzett hangok ṭh ḍh r
Foghangok: t th d dh n l s
Ajakhangok: u ū p ph b bh m v  

A hangrendszer még kiegészül a kettős magánhangzókkal, melyek két különböző képzéshelyű magánhangzó (a/ā és i valamint a/ā és u) ejtésben való összeolvadásával keletkező hangok: e, ai, o, au.

A hangok kiejtését példa segítségével mutatom be, melyek a megadott szavak félkövér betűinek ejtésével lesznek azonosak. Ahol erre nincs megfelelő példa, ott elmagyarázom a kiejtést.

A torokhangok kiejtése:

a        alma

ā        ág

k        kapu

kh      Kheopsz

g        gőz

gh      Ghana

        ing

h        három

        doh (zöngétlen h hang)

A ínyhangok a nyelv háta és a kemény szájpadlás (palatum) segítségével képződnek:

i         ima

ī         íz

c        csap

ch       ácshoz

j         dzsúsz

jh       dzsh együtt ejtendő

ñ        kancsó (ꞌnyꞌ-hez hasonló hang)

y        jel

ś        sín

A nyelvcsúccsal képzett hangoknál a nyelvet ívben meg kell hajlítani felfelé.

         Trnava (röviden pergetett r két mássalhangzó között)

         (hosszan pergetett r két mássalhangzó között)

         a t hanghoz hasonlít, de a nyelvet ívben meg kell hajlítani felfelé

ṭh       a th hanghoz hasonlít, de a nyelvet ívben meg kell hajlítani felfelé

        a d hanghoz hasonlít, de a nyelvet ívben meg kell hajlítani felfelé

ḍh       a dh hanghoz hasonlít, de a nyelvet ívben meg kell hajlítani felfelé

        az n hanghoz hasonlít, de a nyelvet ívben meg kell hajlítani felfelé

r         rajz

         az s hanghoz hasonlít, de a nyelvet ívben meg kell hajlítani felfelé

A foghangok kiejtése:

         Vltava (röviden ejtett l két mássalhangzó között)

         (hosszabban ejtett l két mássalhangzó között)

t         tó

th       üthet

d        dal

dh      adhat

n        nád

l         láb

s        szó

Az ajakhangok kiejtése:

u        udvar

ū        út

p        part

ph      laphoz

b        bab

bh      abház

m       mag

v        víz

A kettős magánhangzók kiejtése:

e        él

ai       játékai

o        óceán

au      aula

A latin betűs átírásban még van egy jel, amelyet eddig nem említettem: (a neve anusvāra). Ez nem egy eredeti hang, hanem változó képzéshelyű orrhang. Kiejtése az utána következő mássalhangzó képzési helyének megfelelő orrhanggal vagy a mássalhangzó közeli nazalizációjával azonos.