Két tri-loka rendeződése

A tri-loka (három világ, három terület) szót a könnyebb használat végett gyakran csak hármasnak (tri) fogom nevezni. Az univerzum leírása és az atomok összerendeződése között párhuzam áll fenn. Ez tükröződik a tri-loka elnevezésnél is, mivel az univerzumnak van három egymás fölött elhelyezkedő területe, amit szintén így neveznek. A Bhāgavatam a Napot trayī-mayamnak (hármasból állónak) is nevezi, jelezve ezzel azt, hogy a Nap a tri-lokát (három területet) is képviseli.

Van egy nagyon érdekes leírás az univerzumról, ahol a Nap és egy nagyhatalmú király 7 szigetre osztják fel a hatalmas Föld-korongot (Bhū-maṇḍala). A király a Naphoz hasonló ragyogású hintóval rendelkezett, olyan volt, mint egy második Nap. A Nap rótta éves pályáját, a király pedig átellenes oldalon követte hintójával és közben a hintó kerekeinek nyomában óceánok alakultak ki, létrehozva ezzel a Föld-korong szigeteit. A Nap (trayī-maya) atomi szinten a három területet képviseli, a király pedig, aki a Naphoz hasonló hatalom birtokában van, egy másik hármast (tri) képvisel. Ketten együtt két hármas összekapcsolódását testesítik meg. Mivel a 7 sziget kettőjük közreműködésével jött létre, ezért azok atomi szinten a hármas párok 7 csoportját reprezentálják. A 7 sziget (dvīpa) fel van osztva 46 földrészre (varṣa). A földrészek a hármas párok különböző rendeződéseit és ezek adatait kódolják. Minden szigetet ugyanolyan szélességű óceán vesz körbe, mint amilyen széles az adott sziget. (Az ábrán a szigetek barna színűek, míg az óceánok kékek. Mindegyik sziget vastagsága/szélessége kétszerese az előzőnek.)

Az óceánok, mintegy megduplázzák, „megismétlik” a szigeteket. Ez összesen 92 földrészre, atomi szinten pedig a hármas pároknak 92 féle elrendeződésére utal.

Amikor két hármas összekapcsolódik, akkor a földatomokból álló gömbök egymás mellé kerülnek (A). A derekukon futó fényrészecske gyűrűk összekapcsolódnak egyetlen gyűrűt hozva létre (B). Ennek  a hullámhossza H (a tri-loka ‒ „három terület” földatomokból álló gömbjét körülölelő fényrészecske gyűrű hullámhossza). A külső atomláncok (levegő-víz atomláncok) szintén összekapcsolódnak egyetlen láncolattá (C). Mindezek köré egy másik levegő-víz atomlánc gyűrű (D), valamint egy levegő-tűz fényrészecske gyűrű (E) épül. A D gyűrű az óramutató járásával ellentétes irányba kering. Az E gyűrű atomjai a hullámforma mentén mozognak az óramutató járásával ellentétes irányba. (A videón körbe van mozgatva az egész tri-loka pár, hogy bemutassa minden oldalról.)

 

A C lánc sugara az előző cikkben kiszámolt tri-loka legkülső gyűrűje sugarának kétszerese. (Az előző cikkben a legkülső gyűrű szintén C-vel volt jelölve.) Számértéke: rC = 1,738 363 923 × 10-15 m.

Az előző cikkben a tri-lokánál a levegő-víz atomokból álló (külső C) gyűrű adatai kiszámításánál idéztem a Bhāgavatam 3. ének 11. fejezet 18. versének egy részletét: „a négyes korszak (négy pár vagy négy összekapcsolódás) tizenkét isteni év által óvatosan formát ölt” (catur-yugam divyair dvādaśabhir varaisāvadhānanirūpitam). A szövegben szerepel a vara szó. Ennek a szónak két jelentése van: (1) év; (2) földrész. Eddig csak az első jelentését használtam. A második jelentését is figyelembe véve („földrész”) a szöveg tartalma változik: „a négyes korszak (négy pár vagy négy összekapcsolódás) tizenkét isteni földrész által óvatosan formát ölt”. A négy (levegő-víz) összekapcsolódás most isteni földrész (vara) által ölt formát. Szóval egy másik láncolatra utal, amit a földrészek (varák) paraméterei határoznak meg. Esetünkben ez a D levegő-víz gyűrűt jelenti. Ennek sugara:

rD = (2 × 9 000 × 12 × 360 × 5D)/2π = 1,955 659 414 × 10-15 m.

Az E fényrészecske gyűrű hullámhossza hatszorosa a B fényrészecske gyűrű hullámhosszának (az előző cikkben ez H-val volt jelölve). Az E gyűrű sugara:

rE = (6 × H × 7) /2π = 2,106 956 985 × 10-15 m.

Az előző cikkben a hármassal (tri-loka) kapcsolatban azt a megállapítást tettem, hogy némi hasonlóságot mutat a protonnal. Amikor két hármas összekapcsolódik, akkor összetevőik egyszerűen összeilleszkednek és az egész köré még két gyűrű (D és E) épül. Ezt a szerkezet a proton-neutron párral, az ún. deuteronnal lehet összehasonlítani. A C, D és E gyűrűk méretei némi egyezést mutatnak a deuteron három méretével. A C sugara a deuteron méréstartományával (ref, angolul: effective range), a D sugár a deuteron (anyag-) sugarával (rm), az E sugár értéke pedig a deuteron töltéssugarának négyzetes középértékével (rca).

A C sugár (rC) és a deuteron méréstartományának (ref) néhány kísérleti értéke:

rC

[10-15 m]

ref

[10-15 m]

Hivatkozás
1,738 363 1,750 47 Ba03
  1,702 57 Ba03
  1,663 91 Ba03

A D sugár (rD) és a deuteron (anyag-) sugarának (rm) néhány kísérleti értéke:

rD

[10-15 m]

rm

[10-15 m]

Hivatkozás
1,955 659 1,956 Si81
  1,950 Kl84
  1,955 Mo93
  1,963 Wo94

Az E sugár (rE) és a deuteron töltéssugarának négyzetes középértéke (rca):

 

  

  

 

  

  

 

  

  

 

  

  

 

  

  

 

  

  

 

  

  

rE

[10-15 m]

rca

[10-15 m]

Hivatkozás
2,106 956 2,08 ± 0,027 An99
  2,116 ± 0,006 An99
  2,128 ± 0,011 An99
  2,095 ± 0,006 An99
  2,136 ± 0,008 An99
  2,13 ± 0,012 An99

Az első földrész (varṣa) két hármas összekapcsolódására utalt. A második földrész viszont arra, amikor két hármas pár pont egymás fölé kerül.

Az egymás fölötti két külső fényrészecske gyűrűk (hullámok) legnagyobb kitérései közötti távolság (r) értéke:

r = 2,04 ×111 111 113,5D + 6H/2 = 1,661 965 360 × 10-15 m.

(A 2,04 ×111 111 113,5D a földatomokból álló gömb átmérője a kidomborodás irányában, ahol D a tűz atom átmérője. 6H a fényrészecske gyűrű hullámhossza.)

A két hármas párnak ez a rendeződése a hélium atommaghoz, az ún. alfa-részecskéhez hasonlítható valamennyire. (Mivel a hármas pár a proton-neutron párhoz volt hasonlítva, akkor ez az elrendezés olyan, mintha két protonból és két neutronból épülne fel.) A méret szempontjából az előbb kiszámolt r távolság értéke a hélium atommag töltésugarának négyzetes középértékéhez (rca(He)) áll nagyon közel.

r

[10-15 m]

rca(He)

[10-15 m]

Hivatkozás
1,661 965 1,671 ± 0,022 An99
  1,67 ± 0,05 An99
  1,696 ± 0,014 An99
  1,676 ± 0,008 An99
  1,671 ± 0,014 An99
  1,644 ± 0,005 An99
  1,687 ± 0,006 An99
  1,668 ± 0,006 An99
  1,673 ± 0,003 An99
  1,673 ± 0,001 An99

A harmadik földrész adatai azt az elrendezést fejezik ki, hogy a három hármas pár kerül egymás fölé.

Itt a külső fényrészecske gyűrűk (hullámok) legnagyobb kitérései közötti távolság (r) értéke:

r = 2 × 2,04 ×111 111 113,5D + 6H/2 = 2,378 330 541 × 10-15 m.

Ez a lítium-6 atommag töltésugarának négyzetes középértékéhez (rca(Li-6)) mutat nagyon közeli értéket. Néhány kísérleti értéke:

r

[10-15 m]

rca(Li-6)

[10-15 m]

Hivatkozás
2,378 330 2,38 ± 0,05 An99
  2,51 ± 0,3 An99
  2,56 ± 0,5 An99
  2,57 ± 0,1 An99
  3,10 ± 3,9 An99

A hármas párok további rendeződéseinél a külső fényrészecske gyűrű (E) hullámhossza változni fog. Az eddigi első három rendeződésnél ez nem változott, hatszorosa volt a földatomokból álló gömböket körülölelő B fényrészecske gyűrű hullámhosszának (6H). A hullámhossz változások alapján létrejövő további rendeződéseket táblázatba foglaltam. A táblázat kockáiban azok a számok szerepelnek, amivel meg kell szorozni a H értékét. A táblázatban egyelőre hét összerendeződést adtam meg.

[Egy rövid gondolat arról, hogy miért jelentik a különböző földrészek az E gyűrű eltérő hullámhosszait. Felidézem a vara szó két jelentését: (1) év; (2) földrész. Tehát a földrészek az év fogalmára is utalnak. Az év a Napnak egy teljes keringését, a tizenkét állatövi jegyen való átvonulását jelenti. Korábban a földatomokból álló gömb derekát körülölelő fényrészecske gyűrűt (B) a Nap napi keringésével állítottam párhuzamba. A hármas párok legkülső fényrészecske gyűrűje (E) viszont a Nap éves keringésével, az évvel (vara) van megfeleltetve.

Az E gyűrű hullámhossza változhat. A különböző hullámhosszak más-más éveket, újabb és újabb földrészeket fognak képviselni.]

 

HIVATKOZÁSOK

Si81 G.G. Simon, Ch. Schmitt, V. A364 (1981) 285
Kl83 S.Klarsfeld, J. Martorell, J.A. Oteo, M. Nishimura, D.W.L. Sprung: Nucl. Phys. A456 (1986) 373
Mo93 S.A. Moszkowski, M.W. Kermode, W. van Dijk: Acta Phys. Polon. B 24-3 (1993) 597
Wo94 Ch.Wa Wong: International Journal of Modern Physics. E 3-03 (1994) 821-907
An99 I. Angeli: Table of Nuclear Root Mean Square Charge Radii. INDC(HUN-33) 1999
Ba03 V.A. Babenko, N.M. Petrov: arXiv: Nucl. Theory. 001v1 (2003)

Óceánok

Hare Krsna! Kedves Ksiracora prabhu! Azoknak az óceánoknak a tartalma, amik akkor keletkeztek, amikor a nagyhatalmú király átellenes oldalon követte a Napot, honnan származnak és mi az anyaguk? Ki a nagyhatalmú király?

Óceán

Az óceánok vízből állnak, csak mindegyiknek más az íze. Ezek víze szintén ugyan olyan, mint itt a Földön. A legbelül elhelyezkedő óceán íze sós, ahogyan az a Föld-golyón létező óceánnok esetében is van. Honnan származnak az óceánok? A leírás csak annyit árul el, hogy a keréknyomok mentén alakultak ki, szóval valahonnan összegyűt talajvízből, esőből. A királyt Priyavrata Mahárájának nevezik. A Bhágvatam 5. éneke ír róla.